Cikkünkből megtudhatod:

• Mit jelent a Virtual Reality (virtuális valóság) és az Augmented Reality (kiterjesztett valóság)
• Miért tud a VR és az AR segíteni az autóvásárlásnál
• Hogyan változtatja meg a látásodat az első okos kontaktlencse
• Hogyan könnyíti meg a kiterjesztett valóság az autóvezetést

A Star Trek nem csak becsontosodott sci-fi-rajongóknak jelentett valamit, a technológia jövőjét megidéző jósoknak is fontos forrásul szolgált:

• a "Communicator" rádiót az okostelefon előfutárának tekinthetjük,
• a "Visors" látássegítő mintaként szolgált az okos adatszemüveghez,
• a "Holodeck" belépő volt a virtuális környezetbe.

A kultikus sorozatban lépten nyomon olyan kütyük és technológiák bukkannak fel, amelyek egyre inkább beleolvadnak a saját mindennapjainkba is. Az Augmented Reality (AR) és a Virtual Reality (VR) a mesterséges intelligenciával (MI) együtt napjaink hívószava. Új dimenziókkal és információkkal bővítik az érzékelésünket. Míg a felhasználó a moziban, az élményparkban vagy a szimulátorban a VR segítségével teljesen bele tud merülni egy-egy virtuális világba, addig az AR esetében a tényleges és a számítógép által generált valóság összeolvad. Ennek során a szemlélő szemszögéből a minket körülvevő valóság digitális információkkal gazdagodik.

A marketing és az értékesítés szempontjából különösen érdekes a virtuális és a kiterjesztett valóság. Segítségükkel az ügyfél egy virtuális bemutatóteremben össze tudja állítani a kívánságának megfelelő járművet, majd egy valósághű közlekedési helyzetben, 3D-ben meg is megtapasztalhatja az autót. 2018-ban a Volkswagen az új Touareget például egy saját AR-alkalmazással vezette be.

Azonban az autógyártók és a beszállítók az ügyfél számára rejtett területeken is kísérleteznek az új technológiával: A javítóműhely dolgozóit és szerelőit virtuális szemüveg segíti a munkában. A leleményes VR-eszközökkel az autók egészen a legapróbb részletekig megszerkeszthetők vagy akár szimulációsan tesztelhetők - anélkül, hogy egyetlen grammnyi alapanyagot fel kellene használni. Ezzel idő és fejlesztési költség takarítható meg. Ezen kívül a logisztikában, a szakmai és továbbképzésben, valamint a vásárokon is felhasználjuk a digitális technológiákat.

Az okostelefonok a kamerákkal, az alkalmazásokkal és az internetkapcsolattal mindent biztosítanak, amit a trend megkíván. 2018 nyara óta a "Google Lens" mesterséges intelligencián alapuló képfelismerő is elérhető alkalmazás formájában. Az alkalmazásnak köszönhetően az okostelefon kamerája keresővé változtatható. Például a bevásárló utcában sétálva az okostelefon be tudja szkennelni a kirakatot, és mesterséges intelligencia segítségével ki tudja olvasni a képen lévő információkat. Ezt követően a képen valós időben további információ jelenik meg a termékekről vagy az alternatív online kínálatról. Minderre a "Google Glass", az internetkonszern intelligens adatszemüvege is képes lenne. A termék azonban megbukott. Időszakosan az egész technológia megszenvedte az imidzsvesztést.

Babak Parviz kutató tekinthető a "Google Glass" atyjának. Azonban személye más korszakalkotó találmányok kapcsán is ismert: 2009-ben Parviz mutatta be a világ első okos kontaktlencséjét, amely egyszerűen a pupillára helyezhető. A rendszer rádiós adatkapcsolattal továbbítja az információkat a kijelzőre. A felhasználó számára úgy tűnik, mintha a képek a térben lebegnének. Ezóta a technológiai áttörés óta egyszerre több vállalat is belekezdett a látás új formájának kutatásába és fejlesztésébe. 2016-ban a Samsung elektronikai gyártó is szabadalmaztatott egy ilyen kontaktlencsét. Ebben egy kamerát, egy mozgásérzékelőt és egy kijelzőt egyesítettek. Az opciók például pislogással választhatók ki. Ezen felül a kiterjesztett valóság arra is alkalmas, hogy további információkkal egészítsünk ki azt, amit a szemünkkel látunk.

Annyira nem is futurisztikus a kiterjesztett valóság: A sportesemények élő közvetítéseit és az időjárás-jelentést már rég számítógép által generált információkkal egészítjük ki. Már az előző évszázad közepén megvalósult a virtuális, illetve a kiterjesztett valóság. 1968-ban Ivan Sutherland számítógépes grafikus bemutatta az első fejre illeszthető kijelzőt - az adatszemüveg egy őstípusát - amely a háromdimenziós formákat közvetlenül a felhasználó szeme elé vetítette. Az AR-technológiát egyébként évtizedek óta használják a pilóták sisakjában és a repülők pilótafülkéiben. Az amerikai és japán autógyártók először az 1980-as évek végén szerelték fel az autóikat ilyen head-up displayjel (HUD). A megjeleníthető adatok manapság a sebességtől, a navigációs utasításoktól és a sebességkorlátozás túllépésére vagy a várható veszélyekre való figyelmeztetésektől kezdve a távolságtartásra vonatkozó figyelmeztetéseken és üzemanyagszint-kijelzéseken át egészen a szórakoztató funkciókig terjednek.

A Connected Car korszakában a teljes mértékben hálózatba integrált műszerfalra irányuló fejlesztésekkel a funkciók tovább bővülnek, és egyre kifinomultabbá válnak: 2017-ben a Konica Minolta bemutatta a világ első háromdimenziós HUD-jét, amely képes az információkat az utazási sebesség függvényében különböző virtuális távolságra vetíteni. A Consumer Electronics Show-n (CES) ugyanebben az évben egy német autógyártó szabadon lebegő, gesztusvezérléssel működő hologramot mutatott be, mely a jármű belső teréhez tartozó kezelőelemeket foglalt magába a középkonzol magasságában. Valamikor a rendszerek képesek lesznek arra, hogy az aktuális navigációs adatok mellett helyi vonatkozású ajánlatokat (például helyi látványosságokat vagy étteremjavaslatokat) is megjelenítsenek a vezetőnek. És mi lenne, ha a város minden arra alkalmas felületét AR-rel vezérelnénk? Az utcán nem lennének többé közlekedési lámpák, felfestések és zebrák, azok mégis láthatóak lennének a közlekedés résztvevői számára. Így talán az utak kiosztása is a forgalmi helyzethez igazítható lenne valós időben - a fantázia nem ismer határokat.