Első pillantásra a funkcionális öltözék miatt talán lustaságra gondolhatunk - de Van Bo esetében ez az őszinteségről és tisztaságról ad tanúbizonyságot. Vannak más, fontosabb dolgok, amelyeken gondolkodni kell. Mert jövőbeli városi eseményekkel, lakáshiánnyal és olyan járművekkel foglalkozik, amelyek A-ból B-be visznek. Ha a holnap teréről kérdezik, szenvedélyes mesélésbe kezd, közben szemei és kezei még nagyobb nyomatékot kölcsönöznek szavainak.
"Ha a világon mindenki megérdemli a saját helyét. Jelenleg kb. 7 milliárdan vagyunk, és mindenkinek van 40-50 négyzetmétere. Tudod, mennyi helyre van akkor szükség? A Föld valószínűleg túl kicsi mindannyiunk számára" - mondja. Következésképpen: át kell gondolnunk, hogyan alakítjuk ki és használjuk tereinket. Ez a gondolat vezette az eddigi legismertebb projektjéhez: az "egy négyzetméteres házhoz". 1 x 1, és ennyi az egész, amit rendelkezésünkre bocsát. Meglepődve tehetjük fel a kérdést, hogyan férjen bele minden egy ilyen kis helyiségbe. De a "ház" szó definícióját itt nem kell szó szerint venni. Mert Van Bo nemcsak építész, hanem művész is.
Lejátszás
"Ha élettérről beszélünk, mindig csak számokról és négyzetméterekről beszélünk, de tényleg csak erről van szó?" - kérdezi. Igaz az állítás: minél nagyobb hely, annál nagyobb boldogság? Van Bo felteszi a kérdést, mennyi helyre van valójában szükségünk ahhoz, hogy boldogok legyünk, ahelyett, hogy kész megoldások elé állítana.
A saját berlini lakásában kezdi megvalósítani a többfunkciós használatra irányuló
ötleteit: "Feleségemmel és két gyermekünkkel élünk együtt és állandóan átalakítjuk
az egész helyiséget. Még nem határoztuk meg, melyik szoba a gyerekeké és melyik a
felnőtteké. Pillanatnyilag minden változik. A gyermekeink megváltoztatnak minket."
Ezenkívül bízik a megosztáson alapuló gazdaságban, ahelyett, hogy csak az ágyat
ossza meg a kicsikkel. "Folyton arról beszélünk, hogy elpazaroljuk az ennivalót és
a ruhákat, miért nem beszélünk soha arról, hogy elpazaroljuk a helyet" - mondja.
A legkisebb terek bűvöletében.
Ha Van Bo "otthonról" beszél, nem marad a négy fal között. A jövőbe tekintő Van Bo
kerekeken guruló házakról álmodik. Az elektromos mobilitás feloldja a hagyományos
autódizájnt. Megvan a szabadságunk ahhoz, hogy másképp alakítsuk ezt a teret, az
otromba motortól mentesítve. Egy négyzetméteres házat képzel el az elektromos
autóban. "Nem lenne szuper nem otthonról bemenni az irodába, hanem az egész házamat
odavinni, ahol szívesen dolgoznék?" - kérdezi.
Van Bo lelkesedése egyre csak nő, amikor a technológiai fejlődésről és autonóm
vezetésről beszél: "Miért kellene a forgalomra koncentrálnunk, amikor a
gyerekeinkkel is foglalkozhatunk, kellemesen együtt reggelizhetünk az autóban?" Úgy
látja, hogy az "elektromobilitás egy új korszak nagykövete," és esély az új utak
megtalálásához, hogy úgy szervezzünk városokat, hogy mindenki számára nyitottak és
elérhetőek legyenek.
A kevésből sokat csinálni.
Mivel Van Bo folyamatosan további innovatív jövőbeli megoldásokra törekszik, olyan kezdeményezésekbe vág bele, mint a Tiny House University a berlini Bauhaus Campuson, és arra invitálja az embereket, hogy vegyenek részt és fejlesszék tovább. Azért, hogy a multifunkciós terekről szóló álmainak megfeleljen, Van Bo addig is elmenne, hogy idegenekkel ossza meg lakását. A következőt mondja: "Amikor reggelente elhagyom a lakásomat, miért ne engedjem át olyan embereknek, akik szívesen dolgoznának ott?" Ennek és az összekapcsolhatóság tervének intelligens megvalósítása érdekében "minden rendelkezésre álló lakást, házat és teret egyfajta könyvtárban vagy alkalmazásban kellene összegyűjteni és megoszthatóvá tenni, hogy ne pazaroljunk el olyan sok erőforrást."
Új korszak előfutára.
"Nem lenne szuper nem otthonról bemenni az irodába, hanem az egész házamat odavinni, ahol szívesen dolgoznék?"
Van Bo Le-Mentzel okleveles mérnök, építész, művész, dizájner és újító. Vendégprofesszorként már oktatott dizájn témában a Hamburgi Képzőművészeti Főiskolán, előadást tartott a TEDx-en, és elavultnak tartja a munka és a szabadidő közötti választóvonalat. Nem hisz a nyomás és a pénz motivációs erejében, de a bizaloméban és a szabadságéban igen, és abban, hogy az ötletek abból élnek, hogy mindenki részt vesz a folyamatban. @buildmorebuyless